A térdprotézis műtét olyan sebészeti eljárás, amely során a térdízület sérült vagy elhasználódott részeit mesterséges anyagból készült protézissel helyettesítjük, amely segíti a térd funkciójának helyreállítását, csökkenti a fájdalmat és javítja a mozgást. A beavatkozás segíthet azoknak, akik ízületi kopás, vagy más sérülések miatt súlyos fájdalmat tapasztalnak és jelentős mozgáskorlátozottságot szenvednek el. Ezt a műtétet akkor végezzük el, ha a térdízület olyan súlyosan károsodott, hogy más kezelési módok (pl. gyógyszeres kezelés, fizioterápia) már nem enyhítik a fájdalmat és nem javítják a mozgásfunkciókat.

Mi történik a térdprotézis műtét során?

Előkészítés: Először egy bemetszést végzünk a térd területén, hogy hozzáférjünk az ízülethez.

Térdízület cseréje: A sérült porcokat és csontokat eltávolítjuk és a helyükre egy mesterséges protézist helyezünk, amely fém, műanyag vagy kerámia anyagból készülhet.

Funkció visszaállítása: A cél, hogy a protézis pontosan illeszkedjen és lehetővé tegye a térd szabad mozgását, miközben csökkenti a fájdalmat.

A térdprotézis műtét után a rehabilitációra van szükség, amely újra megerősíti az izmokat és segít visszaállítani a páciens mozgásképességét.

A térdprotézis műtét utáni rehabilitáció

A térdprotézis műtét utáni rehabilitáció hossza és intenzitása személyenként változik, de általánosságban elmondható, hogy a teljes rehabilitációs folyamat több hónapot vesz igénybe. A rehabilitáció ideje függ a páciens életkorától, a műtét előtti állapotától, a rehabilitációra és a fizioterápiára fordított időtől.

Közvetlenül a műtét után (1–2 hét)

Az első hetekben a páciens általában kórházban tartózkodik (általában 1-4 nap), ahol fizioterápia kezdődik, hogy minél hamarabb visszaállítsák a térd mozgásának kezdeti funkcióit. A páciens fájdalomcsillapítót kap és a mobilizáció (mozgáskorlátozott járás, segédeszközök használatával) segít megelőzni a véralvadást és a duzzanatot.

Korai rehabilitáció (2–6 hét)

A korai rehabilitáció célja a térd mozgásának visszaállítása és az izomerő növelése. Ebben az időszakban gyakran már heti 2-3 fizioterápiás foglalkozásra van szükség. A gyógyulás ezen szakaszában a páciens elkezdhet segédeszközzel járni (például mankóval) és lassan növelheti a terhelést.

Későbbi rehabilitáció (6 hét–3 hónap)

A fájdalom enyhülésével a gyógyulás gyorsul és az aktivitás fokozatosan növekszik. A fizioterápiás kezelések célja a mozgástartomány növelése, az izmok megerősítése és a térd stabilitásának javítása. Az orvos által javasolt gyakorlatsorokat és mozgásokat követve a páciens elkezdhet visszatérni a mindennapi tevékenységekhez, a sétához, a lépcsőzéshez.

Teljes rehabilitáció (3–6 hónap)

A legtöbb páciens ekkorra már jelentős javulást érez, a mozgás könnyebbé válik és a fájdalom sok esetben teljesen megszűnik. Néhány páciens esetében a rehabilitáció akár fél évig is eltarthat, mire teljes mértékben visszanyeri a térdének teljes funkcionalitását és elkezdhet könnyebben sportolni. A teljes gyógyulás akár 12 hónapot is igénybe vehet, de a legtöbben 3-6 hónap után már jelentős előrelépést tapasztalnak.